A szép és igényes kialakítást élvező ékszerek iránti rajongás nem újkeletű jelenség, hiszen amióta világ a világ, az emberek szeretettel tekintenek e vitathatatlanul értékes csecsebecsékre. Az arany és az ezüst karikagyűrű egyidős az emberiséggel, és sem a jelentésében, sem a szimbolikájában nem változott sokat az eltelt évezredek alatt.
A gyűrű, legyen szó az aranyból vagy az ezüstből készült darabokról, személyes, egyedi jelentéssel bír. A szóban forgó ékszer a múltban jelölhette a viselője társadalmi státuszát, illetve az általa birtokolt javak nagyságát – magát a vagyont. Az ezüst karikagyűrűket például egy időben előszeretettel használták szerencsehozó talizmánként is azok, akik hittek a természetfeletti erők az emberi életre gyakorolt hatalmában.
Az ezüst karikagyűrű jelentőséggel bír
Mégis, ha az arany és az ezüst karikagyűrűre gondolunk, a szerelem és az összetartozás eszményi képe jelenik meg a lelki szemeink előtt, természetesen nem véletlenül. Kevesen tudják azt, hogy már az ókori Egyiptom szerelmesei is gyűrűvel pecsételték meg az őszinte érzéseiket. Történt mindez cirka 5000 évvel ezelőtt – s mit tesz a modern kor polgára manapság?
Ugyanazt, mint az elődjei: gyűrűt ajándékoz annak, akit a társául szeretne választani az eljövendő évekre. Az ezüst karikagyűrű a hűség jelképe, ám jelenti az örökkévalóságot is. A kör, mint forma egyébként is a végtelent szimbolizálja, s ha mindez két szerelmest köt össze, csakis azt jelentheti, hogy az érintett felek az életük végéig, azaz örökké együtt kívánnak élni jóban, rosszban – szerelemben.
A gyűrű olyannyira mély szimbolikával rendelkezik, hogy nem kisebb személyiség, mint a görög szerelemisten kötelező kellékévé vált. A Római Birodalom térhódításával, mint sok más esetben, az újonnan győzedelmeskedő civilizáció a gyűrű jelképét is átvette a görög társadalom emberétől. Sőt, a rómaiak tovább is mentek egy lépéssel: az ezüst karikagyűrű ezúttal hivatalos megerősítése lett a házasságnak, mint intézménynek.
Az ezüst karikagyűrű már régóta hódít
Ezek az ezüst karikagyűrűk gyémánttal voltak ékesítve – természetesen a gyémántok csiszolatlan, nyers típusairól beszélünk. A szóban forgó ezüstből készített gyűrűk igazi fénykora a 18. Században jött el, és töretlen népszerűségük azóta is tart. Végül, de nem utolsó sorban érdemes arról is néhány szót ejteni, melyik kézen kell hordani ezeket az értékes ékszereket. Nos, e tekintetben a közvélemény eltérő képet mutat az egyes társadalmak tekintetében. Vannak népek, akik a bal, míg megint mások a jobb kezet részesítik előnyben.
Bármelyik kezünket is válasszuk azonban a gyűrű végső állomásául, a szigorú szabály úgy tartja, hogy a sorban a negyedik ujjon kell azt viselni. Ez a hagyomány még az ókori egyiptomiaktól maradt ránk. Ők úgy vélték, hogy ebben az ujjban található meg az a véna, ami közvetlenül a szívünkhöz vezet. Mi tagadás, ez az értelmezés igazán mély felhangot kölcsönöz a gyűrű viselésének.