A klasszikus stílus preferálói bizony nem elégszenek meg a középkategóriás megoldásokkal, és mindenben a földöntúli szépséget és az örök eleganciát keresik. Mi lehetne elegánsabb egy csodaszép gyöngysornál? A gyöngyékszerek szerencsére manapság újra a reneszánszukat élik, így, ha az igazán tökéletes kiegészítőre vágyunk, megtaláltuk azt a szóban forgó csecsebecsék formájában.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a gyöngyékszerekről nem tudunk sokat, azok „születését” is egyfajta jótékony homály fedi, így megelégszünk azzal, hogy ezek az ékszerek szépek és bennünket is széppé varázsolnak. Jelen cikkünkben azoknak a kedves olvasóinknak kívánunk kedveskedni, akik szeretnének a jelenség hátterével is megismerkedni.
Amit a gyöngyékszer kivitelekről tudni kell
Mi most fellebbentjük a fátylat arról, hogy mi a különbség az igazgyöngy és a tenyésztett gyöngy között, illetve milyen eljárással készülnek ezek a szép ékszerek, de arra is kitérünk, hogyan lehet a legegyszerűbben megállapítani, hogy a gyöngy, amit látunk, igazi vagy hamis. Az igazgyöngy, amint azt a neve is tökéletesen sejteti, minden jellegű emberi beavatkozás nélkül jön létre a tengerben. A természet ezen kincsét a puhatestűek néhány fajtája hozza létre – sosem találnánk ki, hogy miért!
Nos, ezek az élőlények az őket ért negatív környezeti hatásra, például a különféle sérülésekre reagálnak a szervezetükbe bekerült idegen eredetű anyagok ellen: így alkotván meg azt a csodaszép drágakövet, amiért mi, emberek oly nagy elragadtatással viseltetünk. Ezzel a természetes kiválasztódással keletkező féldrágakövek általában gömb alakúak, de a tapasztalt és sokat látott gyöngyhalászok nem egy esetben hoztak már fel a tenger mélyéről körte vagy csepp alakú igazgyöngyöt is.
Ezzel ellentétben a tenyésztett gyöngyök máshogyan születnek
Persze nem nehéz kitalálni, hogyan: emberi beavatkozással és egy arra alkalmas partszakasz kialakításával, illetve kagylók tenyésztésével jönnek létre ezek az igazgyöngyökkel látszólag azonos „termések”. Ez az eljárás egyáltalán nem új keletű, ugyanis már az ősi Kínában is kísérleteztek a gyöngyök emberi segítséggel történő előállításával. Manapság szintén Kína és Japán jár az élen, már ami a tenyészetet és a végeredmény megmunkálást illeti.
Az így elkészült féldrágakövek színe is variálható, hiszen a hosszas procedúra alatt a szakemberek különféle színanyagokat fecskendeznek be a kialakulófélben lévő gyöngy belsejébe. A gyöngyök értékét egyébként szigorú kritérium rendszer határozza meg. A féldrágakő egyenletessége, csillogó fénye, formája, színe és mérete az, ami meghatározza annak pontos árát. Mondanunk sem kell, minél nagyobb, fényesebb, simább felületű és tökéletesebb alakú a gyöngy, annál nagyobbra kell nyitnunk a pénztárcának, ha az abból készült ékszert kívánjuk birtokolni.
Honnan lehet tudni, hogy valódi vagy tenyésztett gyönggyel állunk-e szemben?
Nos, kis tapasztalattal – és ha tudjuk, mit is keresünk pontosan- nem ördöngösség különbséget tenni az igazi és a tenyésztett példányok között. Ha végigfuttatjuk az ujjunkat a szóban forgó egységen, az igazgyöngy érintésre kissé redős, nem tökéletes. A tenyésztett példányok tapintásra teljesen simák. Ha így nem tudunk határozott döntésre jutni, nézzük meg a furatot közelebbről: innen beleláthatunk a gyöngy belsejébe – amennyiben az réteges, igazgyöngyöt tartunk a kezünkben. Egyébként a makulátlan tisztaság és a kortalan szépség e képviselője, akár igazi, akár emberi segítséggel létrehozott, olyan örök eleganciát képvisel, amiért a hölgyek a jövőben is szívesen áldoznak akár nagyobb összegeket is.
